metakönyv

Bármilyen elkötelezett is a maroknyi tábora, mára alighanem divatjamúlt íróvá vált. Legföljebb leegyszerűsítő életrajzait ismerhetik a diákok, márpedig ezek a rossz klisék valami olyasfajta provincializmust vagy vidékies-emdéefes népiséget sejtetnek vele kapcsolatban, ami a kozmopolita és amerikanizált nemzedék szemében a legrosszabb címkének számít. Pedig hallatlan kaland elmerülni a világában, amit magam részéről újra és újra meg is teszek. Először akkor tettem meg, amikor katona voltam: ma is előttem van, ahogy a harckocsi tetején ülve, s a hadgyakorlat anarchikus tétlekedését kihasználva egymás után falom a könyveit. Ámultam és most is ámulok: hogy volt képes ilyen hibátlanul megragadni egy-egy falusi öregasszony karakterét! De mindjárt azután (legalábbis a tank tetején mindjárt azután következett) ugyanígy ragadja meg az egyetemi professzor sznob gőgjét, majd meg a kisváros úriasszonyának a kacérságát, az írótársak nevetséges hiúságait, az első generációs értelmiségi törleszkedésé

Herta Müller regényei Ceaucescu Romániájának mindennapi rettegését és szenvedését írják le, annak perverz eszméi, megfélemlítési technikái és terrorja közepette, elsősorban Temesvár hatalmas multikulturális városát téve meg fő helyszínnek. Románia olyan országnak látszik ezekben a regényekben, amelyben az igazság kimondhatatlan, miközben mindent elborít a némaság, a hazugság, a gondolatok rejtegetése és egyfajta titkosság. Számomra mindennek legerőteljesebb kifejeződése A róka volt a vadász című regénye. Főhőse, Adina egy tanárnő, aki – mikor megtagadja a Securitatéval az együttműködést - megtapasztalhatja a zsarnokság mindenhatóságát és mindenhová beférkőzni képes erejét. Halálos fenyegetéseket kap, de nem akárhogyan. A Securitate számára nem probléma behatolni a lakásokba, hogy feltúrhassák és átkutathassák a gyanús személyek holmiját, így aztán nem okoz gondot az ügynököknek, hogy üzenetüket speciális módon adják át. A fenyegetéseket szimbolikus-metaforikus nyelven juttatják Adina