Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2015

Víz, keresztelés, arany ember

Szívesen írnék a VÍZ szimbolikájáról, de félek, parttalanul szétfolyna a témám. Még szívesebben írnék a mai szent olvasmányban emlegetett KERESZTELÉS jelképiségéről, hogy miért fura ez a magyar fordítás olyan szövegekben, amelyek még a KERESZT előtt hangzottak el akár Jézus, akár Keresztelő János szájából. De még az is izgatna, miben más az angol CHRISTENING (még ez is jobb a kereszt emlegetésénél), mint a görög BAPTISZMOSZ (ami persze judaista közvetítéssel került át a kereszténységbe). És persze megérne egy misét az is, hogy miben volt más a zsidó megtisztulás-kultusz (lásd MIKWE), mint a Gangeszban, Eufráteszben, Nílusban való rituális purifikálódás. Na de hogy ne folyjunk szét, inkább arról írnék, hogyan keresztelkedik meg a Balkán felől menekülő, muszlim hitű Timéa Az arany ember ben. Jókai azt írja, elég nehezen, mármint nehéz az előzetes felkészítése. Merthogy Timéa semmit sem tud a keresztyén tanokról (protestáns szóalak illik a regényjelenethez), így hát nagy naiv

Grossman, betakarni, befedni

Mindannyian klasszikus toposzként tanítjuk a magyarórán a temetetlenség motívumát. Antigoné élete árán is eltemeti a bátyját, Priamosz a frontvonalon átkelve könyörög Akhilleusznak, hogy megadhassa fiának a végtisztességet, Tóbiás apja a törvénnyel dacolva is rendre eltemeti a kivégzetteket. Új elemként kerülhet a felsorolásba az ünnepelt vadonatúj film, amelyben még az auschwitzi körülmények közt is méltó búcsúztatót akar tartani fiának az amúgy emberségéből rég kivetkőzött (kivetkőztetett) apa. Érdekes ellenpélda egyébként Zrínyi négysorosa, amely viszont egyáltalán nem ragaszkodik az emberi temetéshez, hanem az égi végtisztességre apellál: „Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó…”  Mitől ilyen erős ez a motívum? Hát nem mindegy annak a halottnak, mi történik a porhüvelyével? Talán a laterális gondolkodás van a hátterében, itt is valami ilyesmiről lehet szó. Ha tehetetlenné válunk egy problémamegoldás során (nem tudjuk a feladványnak megfelelően kirakni a gyufaszálakat), segí

Radnóti, lábnyomok, x = y

Létezik a világhálón egy nagyon izgalmas honlap, a gyakorikérdések.hu. Itt láthatja a tanár, mi megy át abból, amit tanít. A honlap ugyanis a vak vezet világtalant életelvre épül: amit te nem tudsz, elmondom én, s amit én nem tudok, megtudhatom tőled. Néha persze egyik fél sem tudja, amit tudni kellene, sokszor viszont nagyon is helyes és igényes a válasz, s mindenki boldog. Ezen a honlapon tette föl valaki – nyilván egy elgyötört gimnazista – még 2009. január 10-én (ráadásul este tízkor!) a kérdést: mit jelent Radnótinál ez a sor: „a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom”. Egyik válasz viccesebb, mint a másik (még azon az éjszakán heten is a kérdező segítségére siettek), még viccesebb azonban, hogy maga a vers eleve is ugyanezt kérdezi: „mit jelent a … vöröslő fájdalom”. Leghelyesebben tehát azt válaszolhattuk volna a kérdezőnek: ne akard tudni, nem kell tudnod, mondd meg inkább a tanárodnak, hogy Radnóti se tudja, mit jelenthet ez neked, ő csak azt tudja, mit jelent neki, ső